A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-nak értelmező rendelkezései szerint

1. általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés;

2. belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1) bekezdésében foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy;

3. bemeneti kompetencia: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetencia;

4. bemeneti kompetenciamérés: a bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek;

5. egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;

5a. egyéb nyelvi képzés: bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés;

6. egyéb szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés;

7. elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége;

8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész – nyelvi képzés esetén a teljesített nyelvi képzettségi szint – alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;

9. felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette;

10. felnőttképzést folytató intézmény: az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalany, ha az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésre irányuló tevékenységet e törvény szerint kiadott engedély alapján folytatja;

11. felnőttképzést kiegészítő tevékenység: olyan tevékenység, amely a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul;

12. fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendeletben szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül;

13. gyakorlati képzés: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását, magatartásformák, készségek fejlesztését, elsajátítását biztosítja;

14. gyakorlati képzést folytató: az a szervezet, amely a gyakorlati képzési tevékenységet ténylegesen megvalósítja;

15. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szervezet, amely lehet a gyakorlati képzés folytatója is;

16. hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;

17. iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – tanulói vagy hallgatói jogviszonyban;

18. képzési forma: az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzések esetén egyéni felkészítés, csoportos képzés és távoktatás, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kontaktórás képzés esetén csoportos képzés és egyéni felkészítés;

19. képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés;

19a. kombinált nyelvi képzés: az általános nyelvi képzés és az egyéb nyelvi képzés egyidejű, egy képzésen belüli összekapcsolásával megvalósuló nyelvi képzés;

20. kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére;

20a. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra;

21. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat;

22. modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része, amely további tananyagegységekre bontható, és a modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni;

23. moduláris rendszer: meghatározott, összekapcsolható egységekből, modulokból álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák, képzési szintek közötti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze;

23a. nyelvi képzettségi szint: a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott szintje;

23b. nyelvi képzés fajtái: általános nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés;

23c. nyelvi képzés szintje: általános nyelvi képzés esetén a „KER” ajánlott hatfokozatú rendszer szintjei, amelyek további bemeneti és kimeneti követelmények által meghatározott képzési szintekre bonthatók, egyéb nyelvi képzés esetén a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott, „KER” szintekhez köthető szintjei;

23d. nyelvi képzés típusa: kontaktórás képzés vagy az 1. § (3) bekezdése alapján megvalósuló képzés esetén kontaktórás képzés vagy távoktatás;

24. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység;

25. támogatást nyújtó: a 23. § (1) bekezdésben megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt;

26. támogatott képzés: részben vagy egészben a 23. § (1) bekezdésében szereplő források terhére megvalósuló képzés;

27. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több, mint felében – nyelvi képzés esetén legfeljebb a képzési idő harminc százalékában – egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon – nyelvi képzés esetén a képzési idő legalább hetven százalékában kontaktórákon – vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.